Horgonyt fel! – minden, amit a BKK hajókról tudni érdemes

Kifogytál a budapesti programötletekből? Olyan szórakozásra vágysz, mely egyszerre különleges és pénztárcabarát? 

Miért nem pattansz fel egy BKK hajóra, hogy a fedélzetről új nézőpontból szemléld meg a főváros nevezetességeit?

Na de merre menjünk, és mivel?

Ha BKK hajókra vadászunk, a „D” jelzésű járatokat kell keresnünk. Ezekből négy van: a D11-es és a D12-es járat a Kopaszi gáttól a Rómaifürdőig közlekedik, a másik kettő pedig amolyan átkelőhajóként funkcionál: a D2-es a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között, a D14-es révjárat pedig a csepeli Királyerdő és a soroksári Molnár-sziget között szállítja az utasokat. Ami a menetrendet illeti, a BKK háromféle időszakot különböztet meg – van külön tavaszi-őszi, nyári és téli menetrend –, valamint munkanapokon, hétvégén, ünnepnapokon és szélsőséges időjárási viszonyok esetén is más-más ütemezés van érvényben, ezért indulás előtt érdemes mindig tájékozódni a BKK honlapján.

Mindig így volt?

Carolina, azaz Budapest első közforgalmú közlekedési gőzhajója 1820-ban futott vízre, és a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. Az 1880-as években már több mint 4 millióan választották a hajózást évente a fővárosban. Később, a villamosok megjelenésével ez a szám gyors hanyatlásnak indult, ezért a hajótársaságok új eszközöket vetettek be az utasok elcsábítására: a Fővárosi Kishajózási Vállalat például mesefigurákról nevezte el hajóit. Így született meg a Hófehérke és a Piroska hajó is, melyek egyből elnyerték a kisgyermekesek tetszését. 1972-ben a 2-es metró átadása után újabb visszaesés következett, s ekkor a BKV felismerte, hogy bár a hajózás nem veheti fel a versenyt a szárazföldi tömegközlekedési hálózattal, kényelem és élmény szempontjából sokkal többet tud nyújtani annál.

Városnézés a Dunáról – kell ennél több?

Nincs még egy olyan pontja a városnak, ahonnan ehhez hasonló panoráma tárulna szemünk elé – tudják ezt a Budapestre látogató külföldiek is, akik számára a dunai hajókázás kihagyhatatlan programnak számít. A Parlament, a Várkert Bazár és a Művészetek Palotája csak néhány azok közül a nevezetes épületek közül, melyek előtt elcsordogálnak a BKK hajói, így nem csoda, hogy sokan választják ezt a fajta városnézést. A helyiek ezzel szemben hajlamosak szemet hunyni a lehetőség felett, pedig sokunk zsebében ott lapulnak azok a bizonyos jegyek vagy bérletek, melyek feljogosítanak az utazásra.

Tehát pontosan milyen jegyekkel szállhatok fel a hajóra?

Ami a díjszabásokat illeti, kétféle kategóriát különböztetünk meg: vannak a belvárosi hajó vonaljáratok (D11, D12, D2), és van a soroksári D14-es jelzésű révjárat. A vonaljáratokra munkanapokon gond nélkül felpattanhatunk Budapest-bérletünkkel vagy valamilyen időalapú Budapest-jegyünkkel (Budapest 24 órás jegy, Budapest 72 órás jegy, Budapest-hetijegy), de vigyázat, hétvégén külön hajó-vonaljeggyel (felnőtt 750 Ft, gyermek 550 Ft) tudunk csak felszállni. A D14-es révjáraton révjegy (felnőtt 170 Ft, gyermek és nyugdíjas 110 Ft) váltásával, illetve az előbb említett jegy- és bérlettípusokkal utazhatunk a hét bármelyik napján. 

Simple tipp: Az említett időalapú BKK jegyedet (bérletet vagy napijegyet) akár a dokkon várakozva is megvásárolhatod. Így nem kell többé a jegyautomata keresésével bajlódnod, nyugodtan elmerülhetsz a Dunán fodrozódó hullámok megfigyelésében, amíg megérkezik a hajó.

Egyéb fontos tudnivalók

Jó idő esetén a BKK hajók nyitott fedélzetén sütkérezve élvezhetjük a ringatózást, hűvösebb, csapadékosabb napokon pedig a zárt, fűthető belső térben vészelhetjük át az utazást. A BKK hajókon egyébként biciklit is szállíthatunk, sőt kutyánkat is magunkkal vihetjük – ez munkanapokon kerékpár- illetve kutyabérlettel lehetséges, hétvégén viszont itt is változás van: kétkerekű és négylábú társainkat is csak teljes árú hajó vonaljeggyel vihetjük fel a fedélzetre. Természetesen a BKK kutyaszállításra vonatkozó szabályai a hajókon is érvényben vannak, erről ITT olvashatsz bővebben.

Töltsd le a Simple alkalmazást a mobilodra!